Mérés és számítások

Számos tanulmány kimutatta, hogy a vérben keringő zsírok mennyisége és aránya az étkezéssel bevitt zsírok mennyiségét és arányát tükrözi, így alkalmas az egészségi állapot meghatározására [23, 24, 25, 26, 27]. A vérben található zsírsavak tükrözik, hogy a szervezetnek milyen zsírok állnak rendelkezésére energiatermelésre és a sejtek, ideértve a sejtmembrán, valamint a szövetek felépítésére. Az omega-6 linolsav (LA) és az omega-3 alfa-linolénsav (ALA) esszenciális zsírsavakat külső forrásból kell bevinni, mivel azokat a szervezet nem képes maga előállítani. Az étkezéssel bevitt esszenciális omega-6 linolsavat szervezetünk omega-6 arachidonsavvá (AA) alakítja át. Az étkezéssel bevitt esszenciális omega-3 alfa-linolénsavat szervezetünk omega-3 eikozapentaénsavvá (EPA) és omega-3 dokozahexaénsavvá (DHA) alakítja át, ahogy az 1-es ábrán látható. A növényi forrásból származó ALA azonban a szervezetben nem tud megfelelően EPA-vá és DHA-vá átalakulni. Így az EPA-t és a DHA-t tengeri forrásból származó termékekkel célzottan kell biztosítani.

Az omega-6 és omega-3 zsírsavakat szervezetünk a sejtjeink membránjában tárolja. Amikor az omega-6 és omega-3 zsírsavak, mint például az omega-6 arachidonsav (AA), az omega-3 eikozapentaénsav (EPA) és az omega-3 dokozahexaénsav (DHA) a sejtek membránjából felszabadulnak, hatásos lokális „hormonokká” alakulnak át. Ezek a lokális „hormonok” az egész testben megfékezik a gyulladásos folyamatokat és szabályozzák a simaizmok összehúzódását. Ezen lokális „hormonok” AA, EPA és DHA prekurzor zsírsavaikból való termelődése dönti el, hogy étrendünk gyulladásnövelőnek vagy gyulladáscsökkentőnek minősül. A hosszú távon követett gyulladásnövelő étrend súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

A tudósok a grönlandi eszkimók kiváló szív- és érrendszeri állapotát látva kezdték gyanítani, hogy a sok halhús fogyasztásának egészségvédő hatása lehet [28]. Egy 20 évig tartó kísérletben 852 olyan középkorú holland férfi vett részt, akik legalább heti 30 gramm halat fogyasztottak. Bebizonyosodott, hogy a szív- és érrendszerük, a halat nem fogyasztó férfiakéval szemben, jobb állapotban volt.[29]. Egy másik, 30 évig tartó kísérlet során 2100 chicagói férfit vizsgáltak. Azoknak, akik legalább 35 gramm halat ettek naponta, szintén jobb állapotban volt a szív- és érrendszerük, mint azoknak, akik egyáltalán nem fogyasztottak halat [30]. A tengeri forrásból származó omega-3 EPA és DHA egyik legfontosabb szív- és érrendszeri hatása, hogy képes meggátolni a kamrafibrillációt és az abból származó szívrohamot, így az elsődleges és másodlagos prevenció során is jól felhasználható [31].


1-es ábra: Az omega-6 linolsav (LA) omega-6 arachidonsavvá (AA), illetve a növényi eredetű omega-3 alfa-linolénsav (ALA) tengeri omega-3 EPA-vá and DHA-vá átalakulása.

A tengeri forrásból származó EPA és DHA omega-3 zsírsavak számos élettani folyamat során meghatározó fontosságúak, különösen az életmóddal összefüggő élettani folyamatokban. Az omega-3 szintje és a betegségek közötti összefüggésekről a 6, 8, 32 számú referenciákban van szó. A tengeri forrásból származó omega-3 EPA szerepe az izmokban és a májban meghatározó, míg DHA főleg az agyban, a spermában és az agykéregben található. A DHA kulcsfontosságú az agy és a retina normál működésében, illetve fejlődésében, különösen a születés előtti időszakban. A DHA azért fontos az agyi fejlődésben, mert a születés előtt az ott található sejtmembránok foszfolipidjeinek 40%-át teszi ki ez a vegyület. A DHA megfelelő mennyiségben történő fogyasztása számos élettani előnnyel jár: ilyenek többek között az agy és a retina megfelelő fejlődése, az öregedési folyamat lassítása, a memória fejlődése, a szinaptikus membránfunkciók javulása, a fotoreceptor biogenezis funkciók javulása, illetve az idegvédő hatás is [10, 33, 34].

2. ábra: Kiegyensúlyozatlan és gyulladáskeltő étrend

A 3. ábra azt mutatja, hogy a partner laboratóriumban elemzett első 45 331 egyéni minta többségénél az omega-6 (AA) és az omega-3 (EPA) aránya nincs egyensúlyban, így esetükben az étrend javítása javasolt. Ugyanez a következtetés vonható le 400 000 minta elemzése után is (a 2019. júniusi állapot szerint).



3. ábra: Az omega-6 (AA) és az omega-3 (EPA) arányának lehetőleg 3:1 alatt kell lennie, ami egybeesik az omega-3 kívánatos szintjével.

Az omega-6 és az omega-3 közötti megfelelő arány fontos a sejtek és a szövetek normál fejlődésének fenntartásához (homeosztázis), továbbá segít abban is, hogy a szervezet szabályozni tudja a gyulladásos folyamatokat. Ezek a zsírsavak olyan lokális „hormonok” előanyagai, mint a prosztaglandindok, a leukotriének és a tromboxánok, amelyek a gyulladásos folyamatokat, illetve a simaizmok összehúzódását és elernyedését szabályozzák.

Az omega-6 és omega-3 zsírsavak közötti egyensúly felborulása az életmóddal összefüggő számos betegség kapcsán megfigyelhető. Ha további információkat szeretne olvasni az omega-6 és omega-3 zsírsavak felborult egyensúlya és a betegségek témájában, olvassa el a 7-es, a 12-es és a 16-os referenciaszámú tudományos munkákat. Az omega-6-ot és omega-3-at megfelelő arányban tartalmazó, gyulladásgátló étrend különösen a várandós kismamák esetében elengedhetetlen, mert a magzat agyának és idegrendszerének fejlődéséhez megfelelő arányban és mennyiségben kell rendelkezésre állnia az omega-6 és omega-3 zsírsavaknak, amelyeket csak az anya szervezete tud biztosítani [35, 36]. Az omega-6 és omega-3 zsírsavak megfelelő aránya segít fenntartani a mentális egészséget és az idegrendszer működését, a szív, a keringés, a gyomor, a belek és a tüdő egészséges működését, sőt még a bőr egészségét is támogatja (lásd a Kutatások pontban, a saját kutatási projektek között).

 

4. ábra: Kiegyensúlyozott étrend

Az arachidonsav (AA) a legfontosabb omega-6 zsírsav a szervezet számára. Az omega-6 hatására a helyi szövetekben termelődő hormonok, például a prosztaglandinok, a tromboxánok és a leukotriének szintéziséhez szolgál kiindulópontként. Ezek a szöveti hormonok részt vesznek a gyulladásos folyamatokban, és a fájdalom fő kiváltó okai közé tartoznak. A gyulladás egy olyan élettani folyamat, amely valamilyen fertőzésre vagy sérülésre adott válaszként alakul ki. A rövid ideig tartó (akut) gyulladásnak általában az célja, hogy megvédje a szervezetet a károsodástól azáltal, hogy korlátozza a fertőzés terjedését vagy a sérülés hatását. A tartós (krónikus) gyulladás azonban káros lehet a szervezet számára. 

Az Omega-6 (AA) szint^WB* az arachidonsav (AA) elnevezésű omega-6 zsírsav százalékban mért értékét mutatja az összes mért zsírsavhoz viszonyítva. A jó átlagértékek a 6,5 és 9,5% közötti tartományban mozognak, míg az optimális célérték 8,3%. Vannak, akik genetikailag hajlamosak arra, hogy az AA-szintjük 5% alatt legyen (ami a skála sárga vagy piros tartományában található), mások pedig arra, hogy 10% felett legyen (ami a skála sárga vagy piros tartományában található). Az első csoportba tartozók esetében érdemes több olyan táplálékot beiktatni az étrendjükbe, amelyekben sok az arachidonsav (AA). Ilyenek a tojás és gabonával táplált állatok húsából, például csirkéből készült termékek. A második csoportba tartozóknak viszont érdemes kerülni az AA-ban gazdag ételeket.  
Az AA százalékát több számításunkban is figyelembe vesszük tényezőként. Ha az AA értéke 5% alatt vagy 12% felett van, az nemkívánatos hatással van a teszteredményekben szereplő egyes értékekre.

 

5. ábra Az arachidonsav százalékos célértéke 8,3%  

Az 5. ábra azt mutatja, hogy a laboratóriumunkban elemzett 42 489 egyedi minta alapján az emberek többségének a szervezetében optimális az AA szintje. Ugyanez a következtetés vonható le 369 000 minta elemzése után is (a 2020. áprilisi állapot szerint).

Alacsony AA-szintet okozhat az AA-szintézisben résztvevő enzimek aktivitásának csökkenése (1. ábra), vagy a zsírmentes, illetve túl alacsony zsírtartalmú étrend, amikor a linolsav (LA) elnevezésű omega-6 zsírsav bevitele elégtelen. Az AA alacsony szintje gyakoribb fertőzésekhez vagy elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethet [37, 38].

A 6. ábra azt mutatja, hogy a „Zsírsav-folyékonysági arány” – amely a partner laboratóriumban elemzett első 45 329  egyéni minta alapján jött ki – a többségnél nincs egyensúlyban, így esetükben az étrend javítása javasolt. Ugyanez a következtetés vonható le 400 000 minta elemzése után is (a 2019. júniusi állapot szerint).



6. ábra: A Zsírsav-folyékonysági aránynak lehetőleg 4:1 alatt kell lennie.


A sejtmembránok összetétele és felépítése rendkívül fontos a sejtek, tehát az egész szervezet egészsége szempontjából is. Egyrészt a membránnak elég merevnek kell lennie ahhoz, hogy a sejtszerkezet megfelelő legyen. Másrészt a membránnak elég folyékonynak is kell lennie ahhoz, hogy rajta keresztül bejussanak a tápanyagok és kijussanak a salakanyagok, valamint hogy a sejtreceptorok szabadon mozoghassanak a foszfolipid-kettősrétegében. A foszfolipid-kettősrétegben található sejtreceptorok kötődési helyek, más néven „dokkolóállomások” a sejtek életét befolyásoló hormonok és egyéb bioaktív tápanyagok számára. Példaként említhetjük a koleszterin-részecskéket, amelyek zsírsavakat és egyéb zsír-összetevőket szállítanak a májból a sejtekbe. A koleszterin-részecske tetején található sárga fehérje (7. ábra) kapcsolódik a sejtmembrán felületén található receptorhoz, hogy zsírsavakat és egyéb zsír-összetevőket juttasson a sejtbe. Ideális esetben a szabadon lebegő sejtreceptoroknak úgy kellene mozogniuk a membrán felületén, ahogyan egy csónak úszik a folyón.




7. ábra: Szabadon lebegő sejtreceptorok és egy koleszterin-részecske, amely a vérben szállítja a zsírsavakat és egyéb zsír-összetevőket a májból a test összes sejtjébe.

A 8. ábra azt mutatja, hogy a partner laboratóriumban elemzett első 45 331 egyéni minta alapján a „Kognitív működés zsírsav index” a többségnél nincs egyensúlyban, így esetükben az étrend javítása javasolt. Ugyanez a következtetés vonható le 400 000 minta elemzése után is (a 2019. júniusi állapot szerint).


8. ábra: A Kognitív működés zsírsav indexnek lehetőleg 1:1 alatt kell lennie


Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ennek az értéknek a csökkenése jelentősen befolyásolja a hangulattal összefüggő közérzet számos tényezőjét [39]. Sok bizonyíték van arra, hogy a zsírsavprofil kiegyensúlyozatlansága depressziót okozhat [40, 41]. A tengeri forrásból származó omega-3 zsírsavaknak (EPA és DHA) a hangulatot stabilizáló hatásuk lehet [42, 43].




Napi 3 grammnyi, tengeri forrásból származó EPA és DHA omega-3 zsírsav 3 hónapon keresztül történő szedése – a placebócsoporttal összehasonlítva – jelentősen csökkentette kábítószerfüggőknél a düh és a szorongás érzését [44]. Számos klinikai tanulmány kimutatta, hogy a tengeri forrásból származó omega-3 EPA és DHA fogyasztása a gyulladáscsökkentő hatás mellett javítja a kognitív teljesítményt [45, 46, 47]. A gyermekkor és az időskor két kritikus és sebezhető életszakasz, amikor a jó agyműködéshez különösen fontos, hogy a szervezet megfelelő mennyiségben jusson tengeri forrásból származó EPA és DHA omega-3 zsírsavakhoz. Ezekben a korcsoportokban az omega-3 hiánya tanulási nehézséget, memóriazavart és hangulatingadozást okozhat.

Ez a folyamat valószínűleg úgy zajlik le, hogy amikor az idegsejteket az ingerületátvivő anyagok ingerlik, tengeri forrásból származó omega-3 zsírsavak (EPA + DHA) és arachidonsav (AA) elnevezésű omega-6 szabadul fel a sejtmembránok foszfolipidjeiből. Ezekből azután az agyban bioaktív vegyületek keletkeznek: például prosztaglandinok, tromboxánok, leukotriének, lipoxinok, rezolvinok és protektinek, köztük a D1 elnevezésű idegvédő anyag, ami a szabad DHA-ból keletkezik. Ezek a helyi bioaktív „hormonok” képesek számos olyan folyamatot beindítani és irányítani, amelyek neurotranszmitterekkel kapcsolatosak. A szerotonin és a noradrenalin szabályozza a szív összehúzódásának ritmusát, az acetilkolin a figyelem fenntartásáért felelős, a dopamin pedig a jutalmazással egybekötött tanulásért felelős az agyban [48, 49, 50].